Arra gondoltam, hogy sorozatot indítok kedvenc zsoltáraimból, csak úgy, szemezgetve, mindig amelyiket elém hozza Isten. A mai napra a negyvenötödiket szánom!
45. Zsoltár
1
(Az éneklőmesternek: a sosannimra, Kóráh fiainak tanítása.) Fölbuzog szívem szép beszédre. Mondom: művem a királynak szól. Nyelvem siet vele, gyors, mint az írnok tolla
2
Szebb, szebb vagy az emberek fiainál, kedvesség ömledez ajkaidon, azért áldott meg az Isten örökké.
3
Kösd derekadra kardodat hatalmas vitéz, dicsőségeddel és ékességeddel!
4
És ékességedben haladj diadallal az igazságért, a szelídségért és jogért, és rettenetesre tanítson meg téged a te jobb kezed.
5
Nyilaid élesek; népek hullanak alád; a király ellenségeinek szívében.
6
Trónod, oh Isten, örökkévaló; igazságnak pálcája a Te királyságodnak pálcája.
7
Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, azért kent fel Isten, a Te Istened öröm olajával a te társaid fölé.
8
Mirha, áloé, akácillatú minden öltözeted; elefántcsont palotából zeneszóval vidámítnak téged.
9
Királyok leányai a Te ékességeid; jobb kezed felől királyné áll ofiri aranyban.
10
Halld csak oh leány, nézd csak; hajtsd ide füledet! Feledd el népedet és az atyád házát.
11
Szépségedet a király igen kívánja; hiszen Urad Ő, hódolj hát néki!
12
Tírusz leánya is, a nép gazdagjai, ajándékkal hízelegnek néked.[Zsolt. 72,10]
13
Csupa ékesség a király leánya bent, vont aranyból van a ruhája.
14
Hímes öltözetben viszik a királyhoz, szüzek vonulnak utána, az ő társnői; néked hozzák őket.
15
Bevezetik őket örömmel, vígsággal; bemennek a király palotájába.
16
Atyáid helyett fiaid lesznek, megteszed őket fejedelmekké mind az egész földön.
17
Hadd hirdessem a Te nevedet nemzedékről nemzedékre; örökkön örökké dicsérnek majd téged a népek!
Ehhez nincs is mást mit hozzátenni, csak azt, hogy:
Dicsőség a Seregek Istenének, Jézusnak, Aki az Atya jobbján ül a mennyei trónon!